Szeptember 26. és 28. között került megrendezésre a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával a VI. Nemzetközi Médiakonferencia Balatonalmádiban. A konferencia lehetőséget adott a szakembereknek arra, hogy megvitassák, hogyan befolyásolják az elektronikus és az nyomtatott médiumok, a számítógépes játékok és a mobiltelefonok a gyermekek és fiatalok fejlődését.
„A média hatása a gyermekekre és fiatalokra”
Zárónyilatkozattal fejeződött be a VI. Nemzetközi Médiakonferencia
Balatonalmádiban
Szeptember 26. és 28. között került megrendezésre a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával a VI. Nemzetközi Médiakonferencia Balatonalmádiban. A konferencia lehetőséget adott a szakembereknek arra, hogy megvitassák, hogyan befolyásolják az elektronikus és az nyomtatott médiumok, a számítógépes játékok és a mobiltelefonok a gyermekek és fiatalok fejlődését.
A konferencián neves szakemberek tartottak 15 perces előadásokat tapasztalataikról, kutatásaikról, a következő témákban:
1. Tartalmak
2. Felhasználók
3. Intézmények
Az idei konferencia, a korábbiakhoz hasonlóan egy 2000 fős – 13-17 éves gyerekekre vonatkozó – alapkutatás ismertetésével indult, amelyet kvalitatív kutatások egészítettek ki. Kósa Éva, pszichológus és László Miklós, szociológus vezetésével a fiatalok médiahasználatáról készült felmérés alapján az alábbiak mondhatók el:
A 13 és 17 év közötti fiatalok 91 százaléka az otthonában is hozzáfér az internethez, 93 százalékuknak van mobiltelefonja, 43 százalékuknak okostelefonja, ugyanakkor a fiatalok több mint felének családja kevesebb, mint 50 könyvvel rendelkezik. László Miklós elmondta: a vizsgált tinédzserek fele tanórán is használta már telefonját. A fiatalok ugyanakkor kevesebb időt töltenek a televízió előtt, a csatornák közül szinte kizárólag a kereskedelmieket választják, azokon pedig a sorozatokat és a valóságshow-kat nézik.
A szociológus kutató hozzátette: egyre több fiatal használja már vásárlásra is a világhálót. A közösségi oldalakon a vizsgált korosztály 93 százaléka van jelen, az itt meglévő kapcsolataik száma pedig Európában átlagon felüli. Az e-mailezés aránya visszaszorulóban van, a fiatalok ugyanis azonnali visszajelzésre vágynak. László Miklós hangsúlyozta, hogy a fiatalok a televíziótól egyre inkább az internethez pártolnak. Fontosnak nevezte, hogy a gyermekek kontrollált körülmények között használják az egyes médiumokat. Sajnálatosnak nevezte, hogy a vizsgált korosztályba tartozók mintegy 70 százalékánál a szülők nem határoznak meg szabályokat a televízió, az internet vagy a mobiltelefon használatával kapcsolatban.
A legtöbb fiatal szabályozatlanul tölthet fel pénzt a mobiltelefonjára, abba pedig végképp nem szólnak bele a szülők, hogy gyermekük mire használják a készüléket. Az internetet a fiatalok 65 százaléka használja ellenőrizetlenül, de ami különösen probléma, hogy a megkérdezett 13 és 17 év közöttiek háromnegyede úgy vélte, szüleinél sokkal jobban eligazodnak a világhálón, tette hozzá.
A konferencián 5 országból 91 magyar és külföldi elméleti és gyakorlati szakember – jogászok, pszichológusok, szociológusok, médiaszakértők, civil szervezetek képviselői, játékszakértők, bankszakemberek - tartott előadást kutatási tapasztalatairól plenáris üléseken illetve három szekcióban.
A konferencia előadásainak anyagát a szervezők könyv formájában is kiadják. A kötet példányait a Gyermekmentő Szolgálat a résztvevőkön kívül oktatási intézményeknek, a Magyar Parlamentnek, hatóságoknak, könyvtáraknak és a médiának küldi el. Sok médiaszakos egyetemi oktató és hallgató is igényt tart a könyvre, oktatási segédanyagként, szakdolgozathoz. A kötet megjelenése 2012elejére várható.
A korábbi évekhez hasonlóan a konferenciát online lehetett követni a www.gyermekmento.hu honlapon, ahová az összes előadás videoanyagát és prezentációját 2011. október közepén feltöltik.
A konferencia az előadók és a résztvevők közös zárónyilatkozatának megszövegezésével és elfogadásával zárult. (Mellékelve)
A média hatása a gyermekekre és fiatalokra
VI. Nemzetközi Médiakonferencia
közös nyilatkozata
A konferencia résztvevői megállapítják, hogy
1. A közelmúltban a médiaszabályozásban a gyermekek védelme terén jelentős pozitív változások történtek. E körben különösen üdvözlik, hogy a korábbi konferenciák ajánlásaival összhangban a jogalkotó a 12 év alatti korosztályt differenciáltan kezeli.
2. A gyermekek a médiahasználattal kapcsolatos ismereteik jelentős részét kortársaiktól szerzik. A fiatalokat elsősorban az új médiumokon keresztül, az ő nyelvükön megfogalmazott üzenetekkel lehet elérni.
3. A közszolgálati média jelenleg nem, vagy alig éri el a fiatal nézőket, hallgatókat, illetve felhasználókat.
4. Továbbra is sok a teendő, különösen a jogalkalmazás, az önszabályozás és a médiaoktatás/médiatudatosság terén.
Erre tekintettel a konferencia résztvevői:
A. Hangsúlyozzák, hogy mivel egyre többet és többen használnak olyan médiaeszközöket, melyek révén elérhető kockázatos tartalmak kontrollja nem megvalósítható (internet, mobiltelefon), a jövőben a direkt szabályozás mellett hangsúlyosabbá kell váljon a mediáción alapuló tanulás.
B. Szükségesnek tartják, hogy az óvó-, tanító- és tanárképzés, illetve továbbképzés kötelező része legyen a médiával kapcsolatos ismeretek oktatása. Szükségesnek tartják továbbá, hogy az állam biztosítsa a pedagógusok számára azokat a feltételeket (internetelérés, eszközellátottság), amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy maguk is lépést tartsanak a digitális technika fejlődésével.
C. Elengedhetetlennek tartják, hogy a közszolgálati média képessé váljon arra, hogy a gyermekeket és szüleiket megszólítsa. Felkérik a közszolgálati médiaszolgáltatókat arra, hogy műsoraikban fordítsanak kiemelt figyelmet a médiafogyasztással kapcsolatos tudnivalók terjesztésére úgy, hogy ezek az ismeretek a legszélesebb közönséget (gyermekek, szülők) a leghatékonyabban érjék el.
D. Fontosnak tartják, hogy a civil szféra szervezeteinek a gyermekek védelme és médiatudatosságuk elősegítése érdekében végzett munkáját az állam megfelelő források biztosításával támogassa. Szükségesnek tartják azt is, hogy a civil szervezeteknek nyújtott ilyen támogatások odaítélésére az állam megfelelő kvalifikációs rendszert dolgozzon ki és működtessen. Javasolják, hogy – egyéb források mellett – a Médiatörvény a gyermekek védelmére vonatkozó szabályainak megszegése miatt kiszabott bírságokból befolyó összegeket az állam kifejezetten e célra fordítsa.
E. Felkérik a szabályozót arra, hogy azonosítsa azokat a szabályozási problémákat, amelyek következtében olyanok, akik gyermekek sérelmére internetes környezetben bűncselekményeket követnek el, kivonhatják magukat a felelősségre vonás alól. Felkérik a szabályozót arra, hogy ezeket a problémákat - amennyiben szükséges, akár jogszabálymódosítással is - orvosolja.
F. Fontosnak tartják, hogy a gyermekek egészséges fejlődését elősegítő műsorok terjesztéséhez, bemutatásához a piktogrammon túl egyéb kedvezmények is kapcsolódjanak.
G. Felhívják a médiaszolgáltatókat, hogy fordítsanak különös figyelmet azoknak a technikai megoldásoknak a használatára, amelyek lehetővé teszik a fogyatékkal élők számára műsoraik minél teljesebb értékű élvezetét.
H. Felkérik a szabályozót, érje el, hogy gyermekműsorokban, illetve azok környezetében ne jelenhessenek meg reklámok.
Balatonalmádi, 2011. szeptember 28.